Nővérek árulása és hűsége

A 20. század során az emberek számos olyan döntéshelyzettel találták magukat szemben, melyek nem csupán saját sorsukra mértek olykor végzetes csapást, de családjuk és társadalmuk szempontjából is hosszú évtizedekre meghatározóvá vált. Talán némiképp túlidelizált vagy sarkított ez a felütés, és talán a 21. században is hasonlóan fontos választások előtt állunk. Előfordulhat, hogy a világháborúk és az ezekkel kapcsolatos ideológiai harcok mentén meghozott döntéskényszerek ma már távolinak tűnnek, nehezen tudjuk őket megérteni, dekódolni – de megismerésük, és mechanizmusuk épp ezért is olyan fontos. A múltat ismerni és abból tanulni nem valami erkölcsi pátoszba burkolt közhely, lényeges eleme (kellene, hogy legyen) a világ megértésének. Marie Benedict regénye egy olyan valós helyzetet vázol fel, melyben látszólag könnyű felfesteni az árulók és hűségesek táborát, de kis empátiával, a cselekménybe való mélyebb belehelyezkedéssel némiképp módosulhatnak a meglátásaink. A kérdés talán inkább abban áll: az elbeszélés lehetővé teszi-e mindezt az olvasó számára.

Marie Benedict: Nancy választása
Kossuth Kiadó, 2023, 432 oldal
Fordította: Svoboda Róbert

A könyvet fellapozva az 1930-as évek Nagy-Britanniájának arisztokrata közegében találjuk magunkat. S mi más lehetne megfelelőbb közeg a társaság bemutatására, mint egy bál? Egy bál, melyen a Mitford nővérek egyikét, Unityt vezetik be a társaságba (több-kevesebb sikerrel). Ugyan a Mitford családnak öt lánya és egy fia van, a regényben közülük három lányra vetül a figyelem. Diana, ki korban a második a lányok közül huszonkét éves korában előnyös házasságot kötött a Guiness család sarjával, a frigy azonban a kezdőképben – minden külcsín ellenére – felbomlani látszik. Diana ugyanis viszonyt folytat a korszak angol fasiszta politikájának élenjárójával, Sir Oswald Mosleyval. S noha a férfinak esze ágában sincs elhagyni feleségét, Diana beéri a (sok közül az egyik) szerető szerepével és nem sokkal a bál után elválik férjétől. A másik elbeszélői síkon közben megismerjük Nancyt. A huszonkilenc éves nővért, akit a szerelem valahogy mindezidáig elkerült. S bár igazán kimondva nincs, mélyen legbelül irigyli húgát, akinek a fényűző élet hamar kijutott egy jóképű férj és két gyermek mellett.  Mint ahogy az sem jelenik meg, hogy Nancy sikertelenségei a férjfogás tekintetében némi szánalmat keltenek a közvetlen környezetében. Olyannyira, hogy egy vakvágányos párkapcsolatának épp húga közbenjárása vet véget. A közjáték folyományaként ugyanakkor megismerkedik későbbi férjével, akivel hamarosan házasságot is köt. Harmadik nővérként pedig ott van Unity. A megfogalmazás nem hiába leegyszerűsödött. Valahogy senki nem tud mit kezdeni a jellemével, a különcségével, s – mivel az elbeszélő is akként mutatja be a lányt az olvasóknak, hogy kár energiát feccölni a kisasszony megértésébe – az olvasó ebben a tudatban dől hátra, és engedi el Unity karakterének kibogozását (ezzel elég sok energiabefektetéstől megóvva az elbeszélőt és az olvasót egyaránt).

A három nővér helyzetének ábrázolása szép lassan fonódik egybe az elbeszélés konfliktusával, ami nem más, mint a fasiszta ideológia betörése és erősödése az angol (és úgy általában az európai) politikában – Mosley személyén keresztül pedig mindez beszivárog a Mitford-hölgyek életébe is, megpecsételve mindhármójuk életét – bár mindegyikükét másként. A regény annak történetét meséli el, hogyan befolyásolja a politika, az ideológia és maga a politikus személye emberek és sorsok értékpreferenciáit és írja ezáltal újra a történetüket. Maga az elbeszélés kettős érzést keltett bennem, egyrészt viszonylag könnyen tudtam haladni a cselekményfolyammal, másrészt nagyjából ugyanez volt a problémám is vele, hiszen maga a téma nem éppen ezt a fajta ritmust követelte volna, főként stilisztikailag nem. Sokszor azt éreztem, mintha egy szimpla lányregényt olvasnék, nem egy életrajzi jellegű és valós eseményeken nyugvó történetet, ami számomra zavaró volt. Egy történelmi regény nem tud úgy működni, hogy néha beleolvasok, néha lapozok és nem érzem azt, hogy lemaradtam volna valamiről, tíz, húsz, de akár harminc oldal kihagyásával is ugyanúgy érthető marad a sztori. A váltott elbeszélői szerkezet miatt is nagyon sok az ismétlés, ez főként olyan részeknél zavaró, amelyek eleve indokolatlanul túlírtak.

A konfliktust tovább fokozza, hogy míg Diana és Unity teljes elköteleződéssel állnak a fasiszta nézetek mellett – szinte istenként dicsőítve Hitlert –, addig Nancy írónőként könyvei karaktereiben kritikusan ábrázolja életének szereplőit – különös figyelmet szentelve félresiklott házasságának, illetve a korszak társadalmát. Ez nézeteltérésekhez vezet a nővérek között, hiszen Nancy egyértelműen elutasítja a fasiszta világlátást és azokat a metódusokat, melyek a tömegek manipulációját hordozzák magukban. A történet központi kérdése tehát egyértelmű: mit jelent a hűség és mit jelent az árulás egy olyan korban, mikor az ideológiák mélyen, az emberek zsigereibe ivódva határozzák meg a döntéseket. Felülírja-e a testvéri szeretet és kötődés a társadalmi igazságérzetet, felmerülhet-e egyáltalán ez kérdésként, s mit felelhetünk rá?

A Nancy választása mint olvasmányélmény nem lett meghatározó, viszont nagyon sok mindenre rávilágított. Az első, hogy még mindig nem tudok eleget az 1930-as évek angol társasági életéről és politikájáról, illetve ezek legfőbb alakítóiról. E szempontból szerintem maga a regény is fogodzó nélkül hagyja az olvasót, a kötet végi szerzői interjú szerintem nem elégséges egy átlagolvasó számára (bármennyire gondolja az angol kiadó/szerző/szerkesztő úgy, hogy a ’30-as évek Nagy-Britanniájának történelmével mindenki tisztában van). Másfelől pedig felkeltette az érdeklődésem Nancy Mitford munkássága iránt. Egyszer igyekszem sort keríteni arra, hogy kicsit mélyebben is megismerkedhessek vele. A Nancy választása tehát e szempontból elég jó munkát végzett.

Képek forrása: kiemelt (saját), Nancy Mitford

Blogturné Klub

Marie Benedict  legújabb magyarul megjelent regényében az angol arisztokráciához tartozó és a két világháború közötti társasági életben meghatározó szerepet betöltő Mitford nővérekről írt regényt, akiknek a sorsa összefonódott a korabeli politikai élettel. Hogy mit is választott Nancy azt megtudhatjátok, ha  bloggereinkkel tartatok és még meg is nyerhetitek a kötetet, amit a Libri Kiadó jelentetett meg.

A turné állomásai

10.29. Olvasónapló

10.31. Readinspo

11.02. Szembetűnő

Nyereményjáték

A Fényes Ifjúságnak elnevezett 20-as 30-as évekbeli csapathoz tartoztak a Mitford lányok is de ennek a bohém csoportnak más híres tagjai is voltak. A játékuknban minden bloggernél találtok egy tagról leírást, az illető nevét kell beírnotok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Az 1903-ban született író sok regénye a brit arisztokráciáról és felső osztályról szól, amit annak ellenére kifigurázott, hogy szorosan kötődött hozzájuk maga is. Rengeteget utazott: külföldön és hazájában egyaránt a Brit Világbirodalom hanyatlásának jelei ragadták meg leghatásosabban termékeny szatirikus fantáziáját. Leghíresebb regényét, az Utolsó látogatást többször is megfilmesítették.

a Rafflecopter giveaway

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük